Česky English Deutsch Italiano Espaňol Francais sk pl hu ru no dk se fi nl
 

Prága
Prága (csehül Praha), a Cseh Köztársaság fővárosa, egyben legnagyobb települése. Gyakran hívják „száztornyú városnak, „arany városnak, vagy egyszerűen a városok királynőjének. Prága történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részének nyilvánította. Az „arany Prága név valószínűleg I. Károly cseh király és (IV. Károly néven) német-római császár (1347-78) idejéből származik, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. Egy másik elmélet szerint Prágát az alkimisták és az aranycsinálók tevékenységét ösztönző II. Rudolf német-római császár uralkodása alatt nevezték el „aranynak.

Tömegközlekedés
Prága főpályaudvara (Praha hlavní nádraží) az Óvárostól keletre, a C metró vonalán helyezkedik el, kiindulópontként szolgálva a nemzetközi és belföldi távolsági vonatok jelentős hányadának. A Budapestről érkező vonatok egy része ide, míg másik részük Holesovice állomásra érkezik.
A belföldi vasúti közlekedésben fontos szerepet tölt be még a főpályaudvartól északra elhelyezkedő Masarykovo pályaudvar, valamint a B metró vonalán található Smichov állomás. Bubeneč és Vršovice megállók jelentősége alárendelt.
Légi közlekedés
Prága Václav Havel airport városrészben, a város központjától körülbelül 20 km-rel északnyugatra elhelyezkedő reptere az 1990-es évek végétől kezdve regionális szinten az egyik legfontosabb reptérré vált, mintegy 10 millió utassal évente. A repülőtér forgalmának jelentős lökést adtak az elmúlt években a fapados járatok is, melyek a jelenlevő 15 diszkont légitársaság repülőivel 36 európai városba biztosítanak kedvező árú eljutási lehetőséget.
A repülőtér jelenleg csak közúton közelíthető meg, a távlati tervekben szerepel az A metróvonal repülőtéri meghosszabbítása.

 

Nevezetességek
Történelméből fakadóan Prága építészeti, kulturális, vallási emlékek, látnivalók sokaságát vonultatja fel, melybe napjainkban a modern kor egy-két mementója is besorolható. A várost alkotó negyedeknek külön-külön hangulata, történelme van, ennek megfelelően egyenként is érdemes megvizsgálni őket. 1992 óta Prága történelmi belvárosa a Világörökség része.

1.Prágai vár - Hradzsin
(Pražský hrad - Hradčany) - Prága egyik történelmi negyede: tágabb értelemben a Várnegyed, egyike a Prágát 1784-ben létrehozó négy városrésznek. A Moldva bal partján, a Kisoldal feletti dombon, a vártól északra és nyugatra elhelyezkedő, 151,47 ha területű negyed lakossága 2001-ben 2313 volt. A városrész jelenleg az 1. és a 6. kerülethez tartozik.
A történelmi nevezetességek mellett a csodálatos kilátás is a turisták egyik legfontosabb prágai célpontjává teszi. A negyed egyben az ország közigazgatási központja is; itt van a cseh parlament alsó- és felsőháza, valamint az elnöki palota, a Loreto-kápolna és számos, kevésbé ismert klasszicista, illetve barokk épület.
A szűkebb és használatosabb értelemben a vár és a Hradzsin két külön városrész; a Hradzsin a vártól északra és nyugatra terül el. A vár már a 9. században állt, a zömmel a szolgaszemélyzet lakhelyeiből álló Hradzsin csak 1320-ban alakult ki és kapott nevet.


Prágai vár - Hradzsin      Prágai vár - Hradzsin - Szent Vitus székesegyház      Prágai vár - Hradzsin - Szent Vitus székesegyház

Prágai vár - Hradzsin      Prágai vár - Hradzsin -Szent György-bazilika      Prágai vár - Hradzsin - Régi kastély lépcső Prágában


Prágai vár - Hradzsin - Arany utcácska      Prágai vár - Hradzsin - Daliborka torony      Prágai vár - Hradzsin - Hradcany Téren



2.
Károly-híd (Karlův most) - Európa egyik legrégibb hídja. A Moldva fölött átívelő híd Prága egyik szimbóluma. A Moldva első állandó hídja, amit a folyó egyik gázlója fölé emeltek. A helyén először egy fahíd állt, majd a Judit hídnak nevezett kőhíd, ami építtetőjéről, Türingiai Juditról (Judith von Thüringen, 1135-1174), II. Ulászló cseh király feleségéről kapta a nevét. Judit királyné ezzel a híddal szeretett volna kedveskedni a prágaiaknak, akik kimondottan nem szerették királyuk német származású feleségét. Miután a Judit hidat 1342 tavaszán elvitte a jeges ár, annak alapjait felhasználva 1357-ben kezdték építeni az új hidat, aminek terveit az a Peter Parler német építész készítette, akinek munkássága később döntően meghatározta Prága arculatát. Az alapkövet maga IV. Károly német-római császár helyezte el, miután kikérte az asztrológusok és a zsidó kabbala tudósainak véleményét arról, hogy mi a kezdés legcélszerűbb időpontja. A csillagok az Oroszlán jegyét és az 135797531 számsort jelölték meg, ezért a híd alapkövét az 1357. év 9. hónapjának 7. napján, 5 óra 31 perckor helyezték el. Hogy még biztosabbá tegyék szerencséjüket, az építtetők tojást és tejet is kevertek a köveket összetartó cementbe (a korabeli építészek szerint ez jót tett neki). Ezeket az anyagokat a király a környező falvakból gyűjtette be - néhány, az architektúrában kevésbé jártas falu azonban főtt tojásokat küldött, és ezzel hátráltatta a munkát.

Károly-híd      Károly-híd      Károly-híd


Károly-híd      Károly-híd      Károly-híd



3. 
Orloj Prágában (Pražský orloj) / Óvárosi téren (Staroměstské náměstí) - a prágai városháza oldalán található óramű, mely évszázadok óta vonzza a látogatókat. A hatalmas időmérő szerkezet 1410 óta működik. Minden órában (reggel 9-től, este 9-ig) a felső részében lévő ablakban elvonulnak az apostolok. Ezt 1597-ben készítették. Egy helyi történet szerint az órát Hanus mester készítette, s annak érdekében, hogy művét más városokban ne tudja megismételni a városatyák izzó vassal megvakították és hagyták elszegényedni. Hanus mester bosszút állt. Egy nap a kezét az óra finom szerkezetébe tette. Az elkövetkezendő 100 évben senki nem volt képes az óramű megjavítására.

Óvárosi téren      Óvárosi téren - Orloj Prágában      Óvárosi téren - Týn előtt Szűz Mária-templom


Óvárosi téren - Orloj Prágában      Óvárosi téren - Husz János emlékműve      Karácsonyi vásár a Prágai Óváros téren


4. Kisoldal (Malá Strana) - az Óvárossal szemben, a Moldva túlpartján fekvő városrész, ahová a Károly hídon át juthatunk el a legkönnyebben. Itt tekinthetjük meg a barokk építészet legszebb prágai remekeit. Épületei a 18. század óta változatlanul maradtak fenn. Zegzugos utcái középkori nyomvonal mentén alakultak ki. Itt áll a két prágai Szent Miklós-templom egyike, a Szent Tamás-templom, a Wallenstein-palota, a Lichtenstein-palota, s itt található a hangulatos Kisoldali tér. A német nagykövetség a Lobkovitz-palotában, az olasz követség pedig a Thun-Hohenstein-palotában kapott helyet. A kisoldali Petřin-hegyre (magyarul: Lőrinc-hegy, de ezt kevésbé használják) sikló visz fel, itt áll az Éhségfal, a Csillagvizsgáló és egy kilátó.


Kisoldal - Kampa      Kisoldal - Kampa      Kisoldal - Kampa


Kisoldal - Kampa      Kisoldal - Nerudova utca      Kisoldal - Kisoldal tér


5. Josefov (Židovská čtvrť - Josefov) - a prágai óvároshoz szorosan kapcsolódó, elsősorban zsidó gyökereiről ismert városrész. A mindössze 9 hektár területű, 2000 lakosú negyed múltját zászlaja ma is kifejezi. A vörös alapon sárga Dávid-csillagot ábrázoló lobogót 1357-ben a német-római császárként IV. Károlyként ismert I. Károly cseh király adományozta a prágai zsidó közösségnek. A zászlóban szereplő jelkép zsidó közösséget reprezentáló használatát gyakran említik, mint első hasonló esetet a történelemben.


Josefov - Régi zsidó temető      Josefov - Spanyol zsinagóga      Josefov - Régi-új zsinagóga


Josefov - Maisel-zsinagóga      Josefov -Jerusalem zsinagóga      Josefov - Klausz-zsinagóga


6. Nemzeti Színház (Národní divadlo) - a cseh opera alma matereként és a cseh történelem és művészet emlékműveként tartják számon. Egyike a legjelentősebb cseh kulturális intézményeknek, amely gazdag művészi hagyományát a legjelesebb cseh személyiségeknek köszönheti. Ez a hagyomány is hozzájárult a cseh művészet nemzeti jellegének megőrzéséhez és fejlődéséhez, amely a színdarabokban éppúgy tetten érhető, mint a zenében.


Nemzeti Színház      Nemzeti Színház      Nemzeti Színház


7. Vencel tér (Václavské náměstí) - Prága új városrészében (Nové Město) található. Névadója, Szent Vencel Csehország patrónus szentje. Középkori neve Lóvásár tér (Koňský trh) volt, Szent Vencelről 1848-ban nevezték el. A tér számos történelmi esemény színhelye volt, ugyanis a prágaiak hagyományosan itt tartják ünnepeiket, tüntetéseiket és demonstrációikat. Itt gyújtotta fel magát a prágai tavasz leverése ellen tiltakozó Jan Palach és Jan Zajíc, és itt voltak a legnagyobb tömeggyűlések a bársonyos forradalom idején. A Vencel tér formája inkább egy széles sugárútra hasonlít, mint egy hagyományos térre. Téglalap alakú, hosszabbik oldala 750 méter, a rövidebbik 60 méter.[1] A tér 45 ezer négyzetméter alapterületű. A tér délkeleti irányba, a neoklasszicista stílusban épült nemzeti múzeum felé emelkedik.

Vencel tér      Vencel tér      Vencel tér



8. Tàncolo Hàz (Tančící dům) - az üveg-beton struktúra, amely valójában két külön homlokzatú és eltérő magasságú épület, Frank Gehry kaliforniai építész és társa, Vlado Milunič 1996-os munkája. A Time amerikai folyóirat különdíjat ítélt oda az épületért, a modern építészet és a régi történelmi környezet összhangjának megteremtéséért.

Tàncolo Hàz      Tàncolo Hàz      Tàncolo Hàz



9. Vyšehrad - Prága egyik történelmi, az Újvárostól délre, a Moldva partján elhelyezkedő városrésze. A Prágával 1883-ban egyesülő negyed területe 36,26 hektár, lakóinak száma 2001-ben 1731 fő volt.A folyó felé meredeken leszakadó 42 méter magas dombon a legfontosabb és legismertebb építmény a vár, melynek alapítása a 9-10. századra vezethető vissza, egyes vélemények a mai Prágát alkotó városrészek közül a legrégebben alapítottnak tekintik. A fokozatosan kiépülő vár a Přemysl-dinasztia alatt királyi székhelyként is szolgált. A Hradzsin kiépültével azonban fokozatosan vesztett jelentőségéből, és IV. Károly alatt véglegesen elvesztette kiemelt rangját.A 14. században a terület a husziták birtokába került ideiglenesen. A romló állapotú váron a 17. században kezdtek nagyszabású átalakításokat: a harmincéves háború után a Habsburgok kiképzőközpontot hoztak létre az osztrák hadsereg számára.
Ma a negyed a cseh fővárosba látogató turisták kedvelt célpontja, elsősorban a dombot uraló, 19. században épített neogót stílusú Szent Péter és Pál templom, valamint a mellette fekvő sírkert miatt, ahol többek között Antonín Dvořák, Alfons Mucha, Bedřich Smetana és Jan Neruda is nyugszik. A területet 1962-ben nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánították.

Vyšehrad      Vyšehrad      Vyšehrad



10. Reprezentációs ház (Obecní dům) - a prágai Reprezentációs ház (más néven Rendezvények Háza, csehül Obecní dům (hivatalos, teljes nevén Reprezentační dům hlavního města Prahy) a cseh főváros híres szecessziós műemléke. Nagy szabású kultúrház és szórakoztató központ, kiállító- és hangversenyteremmel. A 20. század elején emelt épületet 1994 és 1997 között újították fel.

Reprezentációs ház      Reprezentációs ház      Reprezentációs ház



11. 
Lőportorony (Prašná brána) - a régi Prága egyik legjelentősebb épülete, az Óváros erődítési rendszerének legszebb maradványa. A Na příkopě és a Celetná utca találkozásánál található. Helyén már a 13. században is egy tornyos kapu állt, amely különösen a 14. században vált jelentőssé, amikor IV. Vencel a város ezen részén építtette fel királyi rezidenciáját. A ma ismert torony építése II. Ulászló koronázási ajándékaként 1475-ben vette kezdetét késő gótikus stílusban, Matěj Rejsek építőmester irányítása alatt. A kapu 33 évig épült, s a városfal tizenhárom kapuja közül egyedül ez maradt meg. Amikor azonban II. Ulászló a Hradzsinba tette át a királyi udvart, az építkezés félbemaradt. Nevét onnan kapta, hogy a 17. században puskapor tárolására használták. A 18. század végén Josef Mocker tervei alapján neogótikus stílusban restaurálták. A torony 65 méter magas, 186 lépcső visz fel a tetejére.


Lőportorony      Lőportorony      Lőportorony





Látnivalók Prágában a térképen       

Látnivalók Prágában a térképen
 

    
Copyright www.apartment-letna.com 2007 - 2020 |  links   FAQ   Prohlášení o ochraně soukromí